Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-load.php on line 24

Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-includes/load.php on line 333
UTÓPISZTIKUS? GONDOLATOK @ Gondolatok oktatásról nevelésről…

UTÓPISZTIKUS? GONDOLATOK

This entry was posted by on szombat, 30 június, 2012 at

Az emberiség az imént megkezdett 21. évszázad első évtizedének második felében ismét válságjelenségekkel szembesült. Miután ez ismétlődik a gondolkodó és a megoldásban érdekelt hozzáértők keresik azokat a jellegzetességeket, amelyek ismételten jelen vannak, amikor ez a lejtmenet beindul. Úgy tűnik, hogy a mostani változat három markáns jellegzetességet mutat és ezek változatai a korábbi esetekben is jelen voltak. Az egyik a szociális szabadság kérdése, a másik a nemzeti államok, a harmadik a szakralitás újraélesztésének dolga, problémája.

 

1.E három közül talán a legutópisztikusabb megtalálni és megteremteni a tömegek szabadságának lehetőségét, formáit. A szabadság iránti vágy minden bizonnyal együtt születet az emberrel már akkor, amikor rálépett az ontogenezis útjára, amikor kialakult a személyisége. Történelmünk során mégis  távolodtunk megvalósításától, mígnem mára egyre fojtogatóbb a hiánya. A megoldás kísérletei mindmáig megbuktak egyrészt, mert    szélsőségeket képviseltek, másrészt, mert hiányzott a következetesség a végigvitel során, harmadsorban, mert a kezdeményezők nem vették eléggé figyelembe a realitásokat és nem utolsó sorban, mert az ellenérdekelt erők rendelkeztek erős közhatalommal. Pedig a társadalom érdeke, benne az egyesek többsége javának természetes állapota a szabadságot preferálná.

 

. A közösségekben, mint nélkülözhetetlen formációkban minden egyén, ugyan korlátozott, ám jogszerű, a természeti jogból származó szabadságra tarhat igényt. A korlát a közösség érdeke, amennyiben ezzel ütközik az egyén igénye, a közösséget illet az elsőbbség. A természetes szabadságjog abból fakad ill., azon nyugszik, hogy az egyes ember, általános ember mivoltán túl, személyiség is, azaz számos vonatkozásban különbözik mindenki mástól, gyakran igen jelentős mértékben. Vannak pl. éjt-nappallá tévő, szorgos és vannak a munkától ódzkodó, vannak kiváló szellemi adottságokkal, képességekkel rendelkező és vannak önhibájukból analfabéta embertársaink. Ezekből a személyiségjegyekből fakadó különbségek természetesen kifejezésre jutnak, többek között az anyagi javak elosztásában is. Ezzel szemben fel nem sorolható okok folytán egy-egy személy szinte felmérhetetlen vagyonra tett szert, míg a szorgos munkavégzők közül tömegesen nincstelenségre kárhoztattak. A különbség csak addig volna elfogadható, amíg az az egyes és felmenői munkáján alapul. Régen, már a homályba vesző időkben felrúgták a vonatkozó erkölcsi törvényeket, úgyannyira, hogy ma már a megoldás reménye is elillant, sokan nem tarják elérhetőnek, megvalósíthatónak az igazságosabb elosztást, a szociális szabadság szélesítését. Pedig hát mindkét fél / a nagytőkés, a dolgozó tömegek/ olyan helyzetbe jutott, hogy a járható út megtalálása mindenkinek elemi érdeke. Ami mára a tulajdonviszonyokban kialakult tarthatatlanná vált.

A kiút megtalálása végett tudomásul kell venni, hogy a szabadság eredendő természeti jog, minden ember, szültésekor magával hozza. Előbb a szülő gyámolításával majd saját erejéből jogosult rá. Ezt az egyedül emberhez illő állapotot, viszonyt létre kell hozni. Mindenki érzi, nagyon sokan tudják ezt.

Néhány komplikát probléma tisztázásra vár. Az egyik, hogy mi az emberi szabadság anyagi alapja. Biztosan nem tévedek, ha azt állítom, hogy a magántulajdon, akinek van magántulajdona szabad, lehet. Persze az anyagiak mellett egyéb pl. szellemi feltételek is, szükségeltetnek. A szabadság foka persze függ a tulajdon mértékétől és minőségétől is.A munkán alapuló magántulajdon akkor képes megteremteni a szabadságot, ha ki tudja elégíteni az adott kis közösség, a család igényeit és meg tudja teremteni azt a tartalékot, ami szükséges, hogy bizonytalan természeti és társadalmi helyzetekben biztonságot jelentsen. Nem kétséges,hogy ez az állapot csak fokozatosan, évek, generációk multán jöhet létre. Ezek is csak alapot jelentenek.A szabadság, mint már jeleztük, szellemi, kulturális feltételeket is megkiván. Ez utóobbiak létrejötte a gyarapodó anyagiak folyamánya. Csak fokozatosan nő pl. a középosztály szinvonalához. Más a helyzet a nincstelen értelmiség esetében. Neki szellemi tőkéje hasznositásával kell előteremtenie a magántulajdonát  és a szükséges tartalékot. Kultturális szinvonala a középosztályhoz valo tartozás adottsága.

Hogyan állunk ma a szabadság anyagi alapjainak birtoklásával? A nagytőkés sokszorosan rendelkezik vele és ezt a tulméretezett lehetőséget arra is felhasználja, hogy befolyásolja, megszerezze a politikai hatalmat egészen a korlátozhatatlanság határáig.

A gobális tőke urai manapság már nem közvetlenül, hanem ügynökeik mozgósításával szereznek érvényt érdekeiknek. Ez az állapot oda-vissza növeli az anyagi erejüket és a politikai befolyásukat. a világhatalom bebíztosításának reményéig. – A munkástömegek bérért, sokszor éhbérért dolgoznak. Így aztán nem képesek még az elfogadható színvonalú nívót sem elérni. Nem is említve a tömeges munkanélküliséget.

Adódik a  döntő kérdés: mit lehet tenni a szabad emberek számának szaporitásáért?  Előbb le kell szögezni, hogy ez a törekvés nem jelent egyenlőségre való igényt./Az ember személyiség!/ Jelenti viszont, hogy minden dolgozni akaró és tudó embertársunk, munkája mértéke és minősége arányában kapjon lehetőséget a szabadság agyagi feltételeinek létrehozására, sőt a szükséges kultúra elsajátítására is. Lehetséges-e ennek a ma sokak által utópisztikusnak kikiáltott, ám mégis általános emberi óhajnak a  megvalósítása, napirendre tűzése? Vagy másként, illúzió-e a globalizmus és egyéb tőkék urai hatalmának korlátozása, leépitése? – A kommunizmus kísérlete, kísértete riasztó, Kína utóbbi néhány évtízdének története mégis elgondolgoztató. A deklaráltam is kommunista társadalmi és állami berendezkedés, igaz kapitalista technikával és technológiával kapitalista jellegű gazdaságot produkált. És ezt sajátos és poztív kínai tapasztaatokkal is ötvözte. Sőt megjelennek a kínai kis- és középvállalkozók a mezőgazdaságban,az iparban és külföldön is. Tény hogy az agrár és az ipari termelés továbbra is döntően állami kézben maradt. Ám kérdéses, hogy tartósan-e és hogy milyen mértékben nő a magánvagyon? A kor által mennyiben kikényszeríttet belátásról van-e szó vagy csak átmeneti eszközként van-e napirenden?  Esetleg tényleges irányzat a szabadság anyagi feltételei létrehozására? Feltételezésem szerint itt is egy általánosan esedékes történésről van szó, ahogy a szociális szabadság igénye jelentkezik a társulni törekvő Oroszországban, Indiában vagy Brazíliában Ez a társulási törekvés minden bizonnyal ellensúly is akar lenni, de lehetőség a magánvagyonok szaporodására is. Mások a körülmények az angolszász világbirodalomban, a globalizmus sújos gát a szabadság anyagi feltételeinek számszerű növekedésében. Nagy embertömegek nyögik a kiszolgáltatottság következményeit, és nagy erők védik a globális tőke uralmát. Az Európai Unió ebből a szempontból kedvezőbb helyzetet szült létrejöttével. Egyenlőre hagyott némi állami, nemzeti mozgásteret, nem szolgáltatja ki minden vonatkozásban a saját utat járó népeket az egyre jobban felszínre kerülő nagytőke érdekeltségeknek. A jelenleg melévő lehetőségek megmaradásáért azonban naponta meg kell küzdeni.Ismét egészen eltérő viszonyok találhatók az arab világban.Egyrészt végigsöpört ezen a tájon egy láncszerű szabadságküzdelem, másrészt megindult valamilyen egységesedési, legalább közeledési irányzat. Ma nem lehet tudni, de meg van a remény,hogy mint másutt felülkerekednek a szociális szabadságot igénylők, talán az ezért küzdeni is akaró társadalmi erők.

 

 

2. Ennek a sokágú és talán utópikusnak tűnő feladatnak a megoldásához a leghathatósabb eszköz az erős nemzeti állam lehetne. A nemzeti identitás ujraélesztése nem agyrém. Még akkor, sem ha a nagytőke és kiszolgálói, a liberálisok, a zöldek, a szocialisták és eszméjük, a kozmopolitizmus ma sokakat megtéveszt is..

Hogy mondanivalónk egyértelmü legyen három fogalmat, kívánok feleleveníteni Ezeket itt ebben az értelemben használjuk.

A nép fogalmával valamely terület pl. ország összlakosságát jelöljük .

A nemzet történelmileg kialakult emberi közösség, amelyet közös nyelv, kultúra, földrajzi terület, gazdasági élet köt össze.

Nemzetiségnek azt a nemzetrészt tekintjük, amely valamely országban él etnikai kisebbéként.

A közelmúlt és napjaink teret engedtek két, a világpolgárságot propagáló, a nemzeti kultúrát és identitást lebecsülő nézetnek: az internacionalizmusnak és a kozmopolitizmusnak. Az internacionalizmus lejáratta magát, csak filozófiai nézetként, esetleg nosztalgikus tudat elemként él tovább. A kozmopolitizmus egyes politikai irányzatokhoz kapcsolódva fungál. A liberalizmus hívei pl. az elit eszménye, és magatartásaként propagálja, másrészt a tömegek kulturális elszegényítését célozza meg, mint pl. a magyarországi SZDSZ oktatáspolitikája tette.

A fentebb jelzett törekvésekkel szemben Európában, de másutt is újraéled a nemzeti eszme. Nemzeti államok törnek felszínre, nemzetiségi önállósulási törekvések észlelhetők. /Közép és Délkelet Európa, Balkán, a Szovjet Unióról levált országok, az etnikai kisebbségek autonómia törekvései, stb./

Hazánkban, belső küzdelemben, európai ellenvélemény dacára újraéled a nemzeti identitás. Bár történelmünk számos néppel való keveredést tett elkerülhetetlenné a nemzeti eszme a nép és az értelmiség körében ma is erőteljesen él. A hazai ellenzék egy része ugyan ágál ez ellen is, mégis tömegesen tesznek hitet hazánk fiai magyarságukról. Ahogy Európa népei. a franciák, a németek, a csehek, stb. a magyarok is gyarapodtak kultúrában, fejlődtek minden téren a megtett sorsúton. A népek „vegyülése” eredményezte azokat az értékeket amik európaivá mégis magyarrá, nemzeti sajátosságokat hordozó nemzetté tettek bennünket. Megvalljuk. és büszkék vagyunk népmeséinkre, népzenénkre eredetiben és Kodály, vagy Bartók feldolgozásában. Meséinkben ott találjuk pl. az égigérő fát, amit művészeink meg szinre állitották, íróink megirták az európai irodalom egy-egy remekét, tudósaink ott vannak a világ élvonalában. Miért ne lennénk büszkék rájuk, és miért felejtkeznénk meg magyar voltunkról? A magyar cigányzene / van román is/ nemzetközileg jólismert, és elismert. A Benelux államokban, az ott tanuló egyetemistáink évek óta cigányzenével szerepelnek jeles alkalmakkor, jeles sikerrel és  évek óta kiállnak a pódiumra, hogy magyarságukat ott is megvallják és a magyar cigányoknak is elismerést, szerezzenek.

Úgy vagyunk az Unió tagjai, hogy az eddig megtett magyar utat

járjuk, magyar gazdaságot szervezünk, magyar kultúrát művelünk, miközben nem feledjük, hogy Európa majdnem minden népével, nemzetével szerződéses viszonyban vagyunk. Sőt azt sem, hogy a Föld népeinek sorába tartozunk. Alaptörvényünk nem támaszt akadályt sem az együttműködés, sem az együtt haladás elé Ám ragaszkodunk, hogy a preambulum úgy kezdődjék, ahogy nemzeti himnuszunk:”Isten áldd meg a magyart.’

A fentiekben jelzett nemzeti állam feladatai, közé tartozik a szabad emberek számának szaporítása. Első feladata tehát kidolgozni a terveket a nagyvagyonok lebontására, úgy hogy ne legyen szükség megszüntetésükre csupán a túlzásokat, mérsékeljék. Ezzel  párhuzamosan, ki kell dolgozniuk azt a konkrét tervet, ami lehetővé teszi az arány és mérték szerinti kis és közepes vállalkozások számának szaporodását, a munka mennyisége és minősége szerinti gyarapodást. A munkások bérének szabályozásával azt kell megcélozni, hogy számukra is lehetővé váljék a gyarapodás, az előrelépés a szociálisan szabad ember státusáig. Mindez azt is jelenti, hogy erős közhatalommal kell rendelkeznie a kialakuló nemzeti államnak, amely erős a nem könnyű, és nem egyszerű új viszonyok megértetésére és a minden bizonnyal erőteljes ellenállás felszámolására..

 

3. Jelenünk és jövőnk, az esedékes kemény feladatok megkívánják a szakralitás megújítását is, mert az erkölcs hiányában nem lennénk képesek helytállni. Az istenhit, a szükséges lelki erő pótolhatatlan kelléke és biztosítéka a megmaradásnak, a gyarapodásnak.

Öt világvallást tartunk számon, tudunk számos természeti vallásról. Ezek ugyan sokfélék, lényegük, ami közös bennük a szakralitás. Együtt, rövid idővel ezelőtt áthatották az egész emberiséget. Mára hatásuk szűkült, bár a süllyedő hajón minden nyelven elhangzik: „ments meg Uram minket.” „Mein Got.”Minden közösségben ott van, legalább csirájában az a gondolatvilág, amelyben helyt kap a túlvilág, az ember földi élete utáni sorsának kérdése.- Tudunk persze arról, hogy minden korban voltak un. Ateisták. Ma talán nő a számuk. Ha magyarázatot keresünk, ott találjuk azt a tényt, hogy a Föld egyetlen öntudatos lénye, az ember mára igen fejlett technikát és technológiát mondhat magáénak. Ezzel a Föld egészét leigázta már. A Világ meghódítására készül. És hát a „siker” elkábítja, már-már mindenhatónak gondolja önmagát. Az isten /így kisbetűvel –Nietzsche/ meghalt, mondják. Látszólagos bizonyítékuk az összeharácsolt hatalmas vagyon, ma jórészt pénz formájában, és az anyagi eszközök mindenhatóságának képzete. Tudatukból száműzik a tényeket pl., azt hogy a mérhetetlen gazdagság az emberek munkája, szorgalma, mindennapi izzadtsága eredményeként jött létre. A fejlett technika és működtetése is általuk lehetséges. A globalizálódott világ urai és ideológiai kiszolgálói hirdetik az ember mindenhatóságát, becsülik alá a vallás történelmi és jelen szerepét. Európában sokak számára érthetetlen, hogy az Unió miért „felejtkezik el” a kereszténység történelmi szerepéről alapdokumentumában, amikor az occidentális kultúra létrejöttének ez a szakralitás az egyik lényeges eleme. Európa kis populációkban élt különböző múltú, kultúrájú, nyelvű, stb. népei mind beépítették műveltségükbe saját identitásuk mellé a görög-római és a keresztény elemeket is. Ezekkel együtt adják azokat az értékeket, amelyekre minden európai büszke lehet, így értékes része az európai, a világkultúrának, ahol persze a szakralitás egyéb formái is megtalálhatók a történelem termékeként.A francia nemzet pl. nordikus, alpini, mediterrán, stb. emberek leszármazottja. Történelme során részesült számos nép anyagi és szellemi értékeiből a görög-római és a keresztény kultúra vívmányaiból is. Jelen korban gazdagodik más vallások tanításaiból, így lett Európa egyik kulturális központja.

A keresztény vallás egyik kitüntetett tanítása a keresztény erkölcs, aminek magva a Mózes által leirt tízparancsolat Az ebben foglaltak az emberiség egészének legfőbb együttélési szabályait, rögzíti. A mai kor nyelvén fogalmazva és csak a világi mondanivalót hangsúlyozva a következőképpen hangzik: védd az ember életét és méltóságát, védd az ember közösségeit és környezetét, védd az ember javait és alkotásait. Ez a mélygyökerű értékrend mindenütt a világon elengedhetetlen kelléke az emberi együttélésnek. Sokszor sérül ugyan, ám mindig eligazító követelmény, a helyes irány mutatója.

 

4. Nem kerülhetjük el, hogy a mondottakat ne konkretizáljuk néhány összefüggésben hazánkra.

El kell mondanunk, hogy a fordulat éve óta, a 2010. esztendő teremtette meg a legizgalmasabb időszakot. A kormány végre valóságos és hatékony fordulatot készített elő két év alatt. Az alaptörvényünk és számos arra épülő jogszabályunk megalkotása egyedülálló törvénykezési kurzust jelent, ami ugyan bizonyára nem hibátlan és nem is befejezett, ám a korrekciók és a folytatás máris megalapozott. Megteremtette az ország és lakossága számára az elodázhatatlan tennivalók feltételeit. A továbbiakban a törvények alkalmazás a feladat. Közben az új törvények is szaporodnak és a korrekciók, sem maradhatnak el. A megváltozott törvényi keretek néhány országgyűlési ciklus alatt, a hazán belül értelmes rendet, a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogúság alapján álló viszonyok létrejöttét célozták meg. Magyarországon szaporodnak a kis és a középvállalkozók, nő a szociális szabadság, fokozódik a nemzeti identitás,  nő a vallásos emberek.száma.

 

Libertás, nemzeti identitás, szakralitás. Ezek korunk és jövőnk alapproblémái. Mi magyarok, de Európa és a Világ népei is szorongva várjuk a munkán és az erkölcsi normákon nyugvó új élet eljöttét, a szociális szabadság kibontakozását, a nemzeti eszme és a természetfelettiben való hit újraéledését. Meggyőződésünk és a történelemből származó tanulság, hogy ezek együtt teremtik meg a

rövid életre ítélt ember hitét, itt a Földön, a kiérdemelt boldogságra.


Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.