Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-load.php on line 24

Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-includes/load.php on line 333
HISZEK MAGYARORSZÁG FELVIRÁGZÁSÁBAN @ Gondolatok oktatásról nevelésről…

HISZEK MAGYARORSZÁG FELVIRÁGZÁSÁBAN

This entry was posted by on szerda, 17 július, 2013 at

Igen erős a hitem! Keresem hát azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyeknek szerepük lehet a megvalósulásában. Közöttük meghatározónak vélem azokat az általános és konkrét szabályokat, amelyeknek a közösségben szerepük van, Nevezetesen a nemzetek alapszabályai kialakulásának történetében és a most érvényes formáiban található közös mozzanatokat.

Minden ország lakossága, személyiségek és társas lények sokasága. Minden ember személyiség abban az értelemben, hogy az egyes ember mindenki mástól különbözik, egyedisége van. /Igaz ez az alteregók, de ha lennének, a klónok esetében is. Valószínű persze, hogy ez, csak részletes  elemzéssel  deríthető ki ./ Másrészt minden ember társa lény is. Másként, második lényege a társadalmiság. Nem képes közösségek nélkül élni, dolgozni, fejlődni, szaporodni sem. És ez a remetére is úgy igaz, mint bárkire. De, mert a legkisebb embercsoport is számos tagot tételez, az összehangolódás elengedhetetlen. Egymás támogatása nélkül, alkalmazkodás híján a közösség meghasonlik. Léte ellehetetlenül. Felbomlik!

A történelem tanulmányozása meggyőz, hogy már az ősközösségi formáció, előbb a matriarchátus, aztán a patriarchátus, az anya-ill. az apajog alapján szabályozott közösségekből regrutálódott. Minden bizonnyal a családok között is létezett kontaktus. Természetesen ezt is szabályok rendezték. Az írásbeliséget megelőző időkből is tudunk példát. Etelközben a hét magyar vezér és a kabarok vezetője a Vérszerződés aktusával teremtették meg az együttműködés szabályait. Állapodtak meg abban, hogy egymást kölcsönösen támogatják, közösen keresnek új hazát. A megszerzett területen pedig törzsek között osztják fel.

Az államok történetéből, az alkotmány előjeleként értékelhető, pl. Angliában, l215-ben, a Földnélküli János idején megalkotott Magna Charta. 1001-ben Szt. István koronát kapott. Megszervezte a vármegye rendszert, az ispánokon keresztül kormányozott, törvénynapokat tartott, birtokokat adományozott. Mindez, látszólag önkényesenkedés, valójában a magyar királyság és a kereszténység megerősítésének eszköze volt. Központi irányelvek szerint, a megmaradást szolgálta. Ugyancsak ilyen jellegű az 1222-ben megalkotott Aranybulla is. Az alkotmány előzményének tekinthető Mátyás néhány intézkedése, amikkel megalapozta az ország gyarapodását és védelmét, megelőzve a külső támadást. „S nyögte Mátyás bősz hadát Bécsnek büszke vára.”

Az 1848-49-es szabadságharc a nemzeti függetlenség érdekében folyt, ám a jobbágy szabadság törvényi előkészítése is napirendre került. Ezt is joggal sorolhatjuk az alkotmányozás előzményei közé. Az 1868-as kiegyezés, a királlyal történő megegyezésen túl, számos vonatkozásban jelentett előrelépést a szabadság útján. A jobbágyfelszabadítás csak Ferenc József uralkodása során, igaz akkor is csak félvállasan valósult meg, de mérföldkő a rögös magyar úton,

A szabadságért rengetget küzdő magyarság, írott alkotmányt, a sors fintoraként, először 1919-ben kapott, a tanács-köztársasági alkotmány képében. Ezt követően 1949-ben születet a népköztársasági alkotmány, amit aztán sokszorosan módosítottak.

A két sztálinista alkotmány népünk múltjától és mentalitásától teljesen idegen kreáció volt. A hatalom jogosultságaira helyezte a hangsúlyt, az állampolgár jogait csupán érintette. Lehetővé tette, hogy akár önkényes hatalomgyakorlás valósuljon meg a legbrutálisabb eszközök használatával is. Nemzetietlen, szocialista kommunista eszméket és törekvéseket képviselt. – A 2012-es új alaptörvény ezzel szemben részletesen körvonalazza mind az állam, mind az állampolgár jogait és kötelességeit. A törvények ellen vétők ügyeinek elbírálását a parlamenttől független  bíróságokra bízza. Történelmünkre, múltunkra épít. Konzervatív annyiban, hogy jövőnket a múlt, jelen, jövő összefüggésben, gondos előrelátással tervezi.

Magyar történelmi alkotmányról tehát csak abban az értelemben beszélhetünk, hogy minden adott kornak megvolt a pillanatnyilag érvényes alkotmányos berendezkedése.

2012-ben tehát a tényleges alkotmányozásnak nagyon is itt volt az időszerűsége. A döntéshez a jogalapot a szavazók kétharmadának a voksa adta. A parlamentáris demokrácia pedig azzal járt, hogy a döntést a választott képviselők hozták.  Az új alkotmány legalitásához tehát kétség sem fér!

A fentiek együtt teszik lehetővé, hogy megfogalmazzuk a kérdést: Az új alkotmány biztatás-e arra, hogy hazánk ismét felvirágozhat? Hogyan járul ennek kivitelezéséhez?

Történelmünk fényes lapjai bizonyítékok, hogy volt, nem egy, ilyen felívelő időszak. A trianoni diktátum hazánkat az eddigi legnagyobb gödörbe taszította. Mégis ismét felkapaszkodtunk, Élni akartunk. Vezetőink és népünk vállalta az ehhez szükséges sok tanulást és munkát. Az oktatásügy remekelt. Megindult az éppen rendbe hozott gyárakban a termelés, a földeken a növény és állattenyésztés. Göcsejben ért akkor az 1929/33-as világválság. A paraszt, kicsi és száz holdas, látástól vakulásig a földet túrta, az állatot gondozta. Volt, hogy 2 fillérért 3 tojást kellet adnia. Mégis sót tehetett a levesébe, azt még fel is dúsította krumplival, egy – egy csirkével is, legalább vasárnap. Amikor meg felöltözött és templomba ment, imádkozott, énekelt. Hazamenet tréfált és megtudva hol az ínség, segített is. Alig-alig érezte, hogy válság van. Vagy talán nem is akarta tudni!

Apáinkéhoz képest most mások a körülmények. A válság ugyan, legalább olyan mély. Az idegen megszállás elmúlt, de következményeit ugyancsak érezzük még. A kommunizmus réme nem fenyeget, de hatása él. Volt kiszolgálói élvezik kisebb nagyobb szerzeményüket. Agyuk „mosott.” Folytonosan kapják a „szellemi” utánpótlást. És, hát reménykednek. Nyugatról is van támaszték, még anyagiakban is. Itt dolgoznak ágenseik, magyar bőrbe bújt neoliberálisok, szocialisták, zöldek. Közeledik egy újabb nagy megméretés. Minden eszközt bevetnek!

Azért kell ezeket, és sok mást is, észben tartani, mert a kormány és népünk eddigi erőfeszítései, a folytonos hadiállapot /belső és külső ellenfelek, ellenségek/ miatt, csak kezdeti sikereket hozhatott. Alkotmányunk, a sarkalatos törvények, a közigazgatásban, a belbiztonságban, az egészség-, az oktatásügyben, stb. hoztak ugyan eredményeket, a kemény erőfeszítések révén, még is, az idő rövidsége miatt is, magunk sem vagyunk, nem lehetünk elégedettek! Kell még néhány parlamenti ciklus, hogy elkezdett újjáépítő és fejlesztő munkánk kiteljesedhessen.

Az új magyar alaptörvény a magyar nemzeti állam fájának, humuszban gazdag, talaja. A fát gondozni, ápolni, öntözni, nyesni is kell. Ha időközönként pótoljuk a humuszt is, akkor, néhány év után, bizton számíthatunk virágzására.


Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.