Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-load.php on line 24

Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-includes/load.php on line 333
HIT NÉLKÜL NINCS SZOCIÁLIS SZABADSÁG @ Gondolatok oktatásról nevelésről…

HIT NÉLKÜL NINCS SZOCIÁLIS SZABADSÁG

This entry was posted by on szombat, 30 június, 2012 at

Hazánk polgárai előtt három fundamentális feladat tornyosul. El kell indulni a szociális szabadság kiszélesítésének göröngyös útján, újra kell teremteni a nemzet államát, és meg kell újítani a szakralitást. Ezeket, a tennivalókat hazánk újkori történelme és a nemzetközileg eluralkodott gazdasági anomáliák és ideológiák tették elkerülhetetlenné.

  1. Történelmünk a 20. évszázad elején /l918/ szenvedte el a kommün borzalmait, a második világháború után meg a szovjet megszállást. Népünk elenyésző kis töredéke, a lumpen elemekkel az élen, a megszálló hadsereg és a Szovjetunióban kiképzett brigantik vezényletével, nyílt és titkos eszközökkel irtó hadjáratot indítottak a nemesség, az értelmiség, a kis- és középparasztság, a kisiparosok, minden hazafi ellen, felszámolva a magyar nagyipart is. Recsk, Hortobágy, stb. csak jelzőkarók a szociális szabadság felszámolásának, minden józan emberi jogosultság sárba tiprásának tévútján. Országunk lakóinak döntő hányadát nem csak megfosztották szabadságától, de agymosással a józan tárgyilagosságot is ki akarták irtani. A tudatba préselt ideológiával el akarták fogadtatni, hogy a kommunista eszmerendszer nélkül nincs valódi emberi élet. felborítva minden ésszerűséget és kiirtva a jóérzést is. Ezek a törekvések ugyan kevés sikerrel jártak mégis, ma is hatással vannak és nem csak a volt komisszárokra, de számos más hazánkfiára is.

A tömény és agresszív hatás megszűnt ugyan a fordulat évével, a szovjet hadsereg kivonulásával mégis ma is akadálya a szociális szabadság szélesedésének. A volt uralkodó réteg ugyanis megragadva a kínálkozó lehetőséget jelentős gazdasági pozíciókat szerzett, sőt a felemás rendszerváltoztatás lehetővé tette számukra a hatalomba való visszatérést is, addig hogy három ciklusban uralkodó pozícióhoz jutottak. Sőt ma is ők birtokolják a magyar tőke nagyobbik hányadát. Napjainkban, amikor a szociális szabadság újraélesztésében érdekelt erők kézharmados parlamenti többségük birtokában új rend megteremtésén fáradoznak nem csak hazai ellenségként lépnek fel, de a hasonszőrű európai politikai erőket uszítva mindent elkövetnek, az európai parlamentet is felhasználva, hogy akadályokat gördítsenek törekvéseink útjába.

2. Átfogó támadást indítottak a nemzeti állam felélesztése ellen is. Tudják, hogy az erős nemzeti állam nem csak a kozmopolita törekvések elleni eszköz, de lehetőség a nagyobb szociális szabadság szempontjából is. Igyekeznek ehhez  külföldi támogatást biztosítani, még a hazaárulás kritériumát  kimerítő eszközöket is felhasználva. Itthon propagandájuk minden nemzeti államot erőstő törekvés ellen ágál, uszít. Elveti az Alaptörvény és minden sarkalatos törvény lényeges elemét. Szeretné megakadályozni a régóta esedékes átalakítást a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásügybe, stb. Félnek az új államrendtől, attól hogy gazdasági lehetőségeik csökkennek és ezzel hatalmi aspirációik is semmissé, válnak. Ma már –elnézést- a sarokba szorított kutya módján viselkednek. Tuják hogy a világpolgárság eszméje és az arra támaszkodó jólét van veszélyben.Amig a globalizmus uralja a világ egy részét, persze vannak támasztékaik. Ám az ellensúly, a BICS kialakulóban, talán megszületőben van. Ezzel a glo-balizmusra is alkonyi idők várnak. Kína pl. a deklaráltan kommunista állam engedményt tett a nem kisszámú hazai és külföldi kis-és közepes vállalatok magántulajdonának létrehozására. Ezek minden kétséget kizáróan a szociális szabadság megjelenésének formái és hát a nemzeti államok jellegzetességei.

3. Aközelmúltban ment végbe az internacionalizmus, a kozmopolitizmus,a globalizmus terjedésével egyidőben a szakralitás visszaszorulása, visszaszorítása. Az istenhit a szociális szabadság és a nemzeti államok jellegzetes velejárója. Ahol ezek megvalósultak ott mindenki tudja, van olyan erő, ami az emberek közötti rendet, viszonyt szabályozza. E nélkül nincs, nem lehet társadalmi életet még feltételezni sem. Mózes foglalta először írásba a tízparancsolatot. Ma az emberi együttélést szabályozó törvényeket a következőképpen fogalmazhatjuk meg: védd az ember életét és méltóságát, védd közösségeit és környezetét, védd tulajdonát és alkotásait. Ezek a szabályok a szakralitással összefüggésben természetfeletti parancsolatok. Nélkülözhetetlen, lényegi elemei az emberi együttélésnek. A tízparancsolat első három követelménye az Isten létét, szerepét hangsúlyozza, súlyt ad az embereket szabályozó elvárásoknak, a szakralitást fejezi ki.

Fídelitatis, nemzeti identitás, szakralitás a világban újraéledő törekvések,   célok,megvalósitásra váró feladatok.Eszközei a hüség és a bátorság!


Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.