Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-load.php on line 24

Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-includes/load.php on line 333
VAN MÉG REMÉNY @ Gondolatok oktatásról nevelésről…

VAN MÉG REMÉNY

This entry was posted by on szombat, 8 február, 2014 at

A világválság körülményei között is van! Akkor is, ha ilyen zűrzavar még sosem volt köröttünk. Akkor is, ha recseg-ropog minden. És nem csak itthon, de szerte a nagyvilágban is repedeznek a falak. – Valahol nagyot hibáztunk, valamit nagyon elrontottunk. – Ki tette? –  Talán nem is meglepő, ha valaki a tettest a férfiemberben keresi. Ő állt, a boldog aranykort követően, mindig az élen, ő kormányozta mindenütt és minden időkben a népeket, az országokat.

Lao-ce valamikor az aranykorban írta a Tao-te 28. versében:

„Ha ismered férfiéletedet
De megőrzöd nőiességedet is,
Hegyi patak és meder leszel az Ég alattiban.
Hegyi patak és meder,
És az erő nem hagy el soha.
Hazatérsz.
És mint kisgyermek, újra teljes leszel.”

E régi mécses fényében talán lassan meglátjuk, hogy lényünkben mindig, mindkét nemiségnek helye van. És tán azt is tudomásul vesszük:„Ha nem leszünk olyanok, mint a gyermekek, nem mehettünk be az Isten országába.” Kint maradunk és hiába dörömbölünk. A földi élet nem csak megszakad, de ténylegesen véget is ér, minden véget ér!

Valóban annak is a férfi az oka, hogy gyarapodunk, vesztünkre? Nem mondom, hogy nem. Vannak jelek, amelyek arra hívják fel figyelmünket, hogy a női nem, nem csak tudja azt, amit a férfiak, de esetenként jobban is tudja. Az ember: nő és férfi. Ha az egyik nincs, a hiányérzet nő naggyá.  Mindkettő hordozza a másik lényeges jegyeit is. Egymást kiegészítve, együttműködve reménykedhetnek, talán alkothatnak is igazán nagyot. Hiszen még a teremtésnek is résztvevői!

Előbb Margaret Thatcher, mostanában Angela Merkel jutnak az eszembe. Mindketten megcsillogtattak női lényük mellett, számos férfiasnak tartott adottságot is. Minden bizonnyal ezért van, hogy tetteik egy részének, a történelem-könyvekben, máris helyet biztosítottak. A női emancipáció nem csak napirenden van, de életre valóságát bizonyítja is. Egy-egy önkormányzat, intézmény, üzem élén, de a közéletben, a politikában is megmutatja erényeit, azt a vezető képességét, amit sokan csak férfi adottságának gondolnak. Igaz, nem tagadható, hogy vannak a társadalmi életnek olyan területei ahonnan a nők kiszorultak. Másutt meg persze többségben vannak. Nem gondoltuk volna, szinte hihetetlen, hogy Lao-ce ősigazságot tudott, amikor versében erről tesz tanúbizonyságot. Talán, mert ősidők korifeusa, időszerűsége elismerhetetlen, elfogadhatatlan? Pedig hát olyat tudott, amit, sajnos, a ma tudósa már rég elfelejtett. A rohamosan gyarapodó tudás sokszor süllyesztőbe juttatja a legalapvetőbb igazságokat: az emberséget, az emberi jóságot, szépséget, igazságot hordozó gondolatokat, tudni és betartani való értékes emberi kincseket.

Nem csoda hát, ha nem csak a gazdaság, az erkölcs is mély válságba jutott. Ez a már-már nihilt idéző, ránk nehezedő kivetkőzés emberi mivoltunkból, nem csak ijesztő, de előbb utóbb végzetes sorscsapás is. Olyan végzet, amit elkerülni aligha lehet, ha nem ismerjük fel, hogy a nő és a férfi külön nem, csak egymást kiegészítve lehetnek a nélkülözhetetlen változások, a jövő zálogai. Csak akkor: „Ha ismered férfiéletedet, De megőrzöd nőiességedet is.” A férfi által eddig irányított világ, válságba jutott.  Megmaradásunk érdekében is elkerülhetetlen, a nő bevonása minden irányító munkába. Persze ez csupán az első, talán most még bizonytalan lépés. A remény tényleges feltétele és éltetője, rátalálni emberi önmagunkra. Arra, hogy mindenki, egyszerre mindkét nem hordozója: ember: egyszerre „hegyi patak és meder is”! S talán eközben egyre többen értjük azt is, hogy a Meny-országába csak akkor jutunk, ha olyanok vagyunk, mint a gyermekek.


Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.