ÚJ NYITÁS ELŐTT
Új nyitás előtt
/Más világ reményében illik elköszönni,/
Közel a nap, mit felkészülten várok,
Élet-fám árnyékán megpihenni vágyok.
Kilencven meg három egymást követő évek,
Senkit meg nem tépő elmenést remélek.
Szép volt, a hosszúra nyúlt színes, gazdag élet,
Amit, egymást követő évszakokban nézek:
A tavaszi színek gazdagok és szépek, a rengeteg virág gyönyörű ének.
A bibe, ha virágpor éri, a fák nagyszerű gyümölcsét ígéri.
Nyáron, sokszor igen nagy a hőség, a Balcsi vízében van némi reménység.
A jó gazda napestig izzad, munkájából pedig igaz élet fakad.
Ősz a szüret ideje, az a jó, ha minden hordó tele.
Beérik a must, bor lesz, hatása meg néha burleszk.
A tél gyakran nagyon hideg, aprócska jégcsap a fáról integet,
Ha szellő enyhén fújja, zenél, halk szimfóniát regél.
Négy évszak, negyedik a tél, elmondtam nekem mit mesél.
Mondanivalója cseppet sem szigorú, dalától senki nem lehet szomorú.