Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-load.php on line 24

Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-includes/load.php on line 333
REFLEKTÍV PEDAGÓGUS, HATÉKONYABB MUNKA @ Gondolatok oktatásról nevelésről…

REFLEKTÍV PEDAGÓGUS, HATÉKONYABB MUNKA

This entry was posted by on hétfő, 25 november, 2013 at

Pedagógusaink felkészültségét és munkáját ismeri el az ez évben érvényre jutott pedagógus-pályamodell. Ha alaposan megismerkedünk vele, képet kapunk a kollégák pálya perspektíváiról. Mégis, talán minden újjal így vagyunk, sok a kétség. A fizetések fokozatos „rendezése” nem váltott ki egyértelmű örömöt. Észrevételek születtek a fokozott igények és munka miatt is. Pedig hát a kollégáknak el kell ismerniük, hogy a körülmények miatt sem tudtuk eddig teljesíteni, a szívünk szerint is elvárható tanulói igényeket. Ne essék félreértés, a tanulónak hasznos, az élet értelmes és eredményes viteléhez szükséges elvárásokról van szó, nem a pillanatnyi, a tanulói kívánságokról! A munka, a pedagógus munka jellemzője is a folytonos megújulás. Természetes emberi törekvés, hogy minden új nemzedék a tapasztalatoknak, és a növekvő igényeknek megfelelően hozzátegyen valamit elődei eredményeihez. Úgy tűnik, hogy a pedagógus számára, napjainkban a reflektív munkakultúra megismerése és megvalósítása jelenti az előre lépést egyik lehetőséget. / Bár felhasználásának igénye nagyon is régi. /

Kevés után gondolással, ill. kutakodással kiderül, hogy a reflektív módszer igénye, a pedagógus munkában, egyidős a tanítótevékenység önállóvá válásával. Azóta igény a mindig jobb, eredményesebb oktató- nevelő munka, egyik eszköz pedig, hogy újra gondoljuk, amit az iskolában korábban tettük, azért, hogy a következőkben eredményesebbek lehessünk. A fentebbiekben csupán csak utalni akartunk a régmúltra. Sokkal inkább azt kell tudnunk, hogy ez a metódus ma működik-e és, hogy mennyire hatékony. Azt elöljáróban már is megjegyezzük, hogy napjainkban annyira kelleti magát, hogy kutatás tárgyát képezi.

Szakmai körökben tudott, hogy az angolszász pedagógusok a huszadik század második felében fel- figyeltek arra, hogy az oktató-nevelő munka eredményei lejtmenetben vannak. A reflexió fogalmát, az 1980-as években egy amerikai kutató /Schön, 1983./ vezette be. a pedagógus munka hatékonyságának kutatása során.

Előzménye Dewey-nél fellelhető ugyan, de az ő korában még nem vált fontos kutatási témává.

Sántha Kálmán jól látja, hogy a problémával foglalkozók számára alapkövetelmény, de minden pedagógus számára is elengedhetetlen ma, hogy legyen tisztában a reflexió, a reflektív gondolkodás jelentésével, az-az fogalmuk tartalmával. Azt sokan tudják, hogy a pedagógus munka eredményesebbé tételének egyik eszköze a pedagógus reflektív gondolkodása, ill. a megfelelő eljárások alkalmazása.

Néhány mondat erről:

A számos eddig megismert fogalom-tartalom közül az alábbiakat tartjuk általánosan elfogadottnak és egyértelműeknek, Ennek megfelelően ebben az írásban, ezt a két kategóriát ezzel a jelentéssel használjuk:

A reflexió egy-egy tevékenység visszaidézése, értékelés céljából.

A reflektív gondolkodás az a készség, ill. képesség, ami indíttatást és lehetőséget ad, hogy az általunk elvégzett munkát, vagy annak részét, értékelés céljából felidézzük.

Klasszikus értelemben, a tanító és a nevelő munkában a reflexió két fajtáját alkalmazzuk. Egyik az önreflexió. Ezzel valaki önmaga munkájára, vagy annak valamely részletére reflektál. A másik, amikor a diák és tanár közös munkája a reflexió tárgya. Azaz a tanár reflektál azokra az eredményekre, amiket a közös tevékenység folytán elértek.  Pl. Hogyan érti a tanuló, amit a tanár magyaráz? A diák magatartása mennyiben felel meg a támasztott elvárásoknak?

A kélt klasszikus reflexió fajtán túl számos egyéb visszaidézés-értékelés is létezik. Pl. a tanár és az oktatási rendszer viszonyában, vagy a tanár és a tankönyv kapcsolatában, stb. Arra utalunk, hogy a pedagógusnak lehetősége van a legkülönbözőbb szituációk értékelési szándékú visszaidézésére. Minél több szempontú ez a munka, annál több alternatíva adódik az elemzésre és a felismert fogyatékosságok korrigálására.

Nagyon fontosnak véljük még a következőket:

A reflektív gondolkodás a kezdő, és a már sok éve dolgozó pedagógus számára egyaránt használható, eredményeket javító lehetőség.

A pedagógus-képzésben és továbbképzésben nem csak helye van, de nagy szükség lenne rá. Ugyanis hazánkban a szakfelügyelet hiánya igen csak hátráltatta, többek között a reflektív munkakultúra elterjedését, meghonosodását is. Az igazgatók ellenőrző munkája, a munkaközösségek tevékenysége nem tudta pótolni az elszenvedett veszteséget.

Néhány érintőleges megjegyzés még:

Pedagógusaink, a pedagógus-pályamodell elvárásait részben már ismerve, nehezményezik a kilátásba helyezett megmérettetést, a lehetséges következmények miatt.  De az új rendszer egészével is vannak fenntartásaik. Nem láthatják be /hiszen még nincs/, hogy a szakfelügyelet mennyi segítséget jelenthet az eredményesebb, a korszerűbb munkához. A kilátásba helyezett „vizsgák” meg, „természetesen”  ellenkezést váltanak ki. De minden átállás önmagában is izgalommal jár.

Elképzelhető, hogy a fentiek egyik következmény lesz a reflektív munkamódszer szorgalmazásának halogatása. /Meg kell ismételnünk, hogy ennek a nagyon régi metódusnak az alkalmazása eddig sem iktatódott ki. Az új az, hogy napainkban a kutatás egyik témája!/

Nyomasztólag hat az iskolai munka egészére, azaz adminisztratív tartalmú igény, hogy a pedagógusok vezessenek folyamatosan nyilvántartást a kötelező óraszámokon felül teljesített tevékenységükről. A minőségi munka általában, konkrétan  az itt elemzett reflektív pedagógus tevékenység is háttérbe szorul az ilyen ellenszenves és haszontalan előírástól.

Nem tagadható, hogy számos olyan tényező akadályozza az iskolákban folyó tevékenység eredményesebbé tételét, amelyek egyben akadályai a reflektív iskolai munkakultúra kialakításának is. Mégis állítható, hogy ahol az iskola rendelkezik emberileg és szakmailag alkalmas pedagógusokkal, vezetőkkel, akik a reflektív munkakultúra kialakításának jelentőségét felismerve, teret engednek és lehetőséget teremtenek alkalmazására, ott a tanári tevékenység, fokozatosan, hatékonyabbá válik. Azt mindenképpen igazoltnak látjuk, hogy a reflektív gondolkodás és az ennek megfelelő gyakorlat a nevelő-oktató tevékenységet hatékonyabbá teszi. Tehát az iskolai munka fejlesztésének egyik régi, de napjainkban ismét hangsúlyossá vált tényezője. Ugyanis nem csak arra adhat választ, hogy „mit tegyek,” arra is, „hogyan tegyem”, meg arra is „honnan tudom.” Ez utóbbi kérdések és a rájuk adható válaszok már a reflektív gondolkodás meghonosodására utalnak. Akik itt tartanak, értik és teszik is a régóta korszerű tennivalót, eredményes munkásai az egyre hatékonyabb oktatásnak, nevelésnek. Mindezek ellenére nem állítjuk, hogy ez a pedagógus munka alfája és ómegája. Ám azt igen, hogy az eredményes iskolai tevékenység egyik fontos segítője, sőt elősegítője lehet. Alkalmazása a kezdőnek talán több terhet, de  jobb eredményt garantál.


Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.