Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-load.php on line 24

Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-includes/load.php on line 333
EURÓPA A VILÁGBAN @ Gondolatok oktatásról nevelésről…

EURÓPA A VILÁGBAN

This entry was posted by on péntek, 14 június, 2013 at

Ebben a témában azért érdemes betekinteni, akár elmerülni is, mert ezer éve vagyunk európai magyarok, magyar európaiak.

Arról az Európáról akarok polemizálni, amely világrész, az ókorban, a világ egészét jelentette, a Föld, akkor ismert, egészét. Itt zajlott az ókori történelem általunk ismert minden fejezete. Persze azóta módunk nyílt arra, hogy a többi kontinensen létezett kultúráról is képet kapjunk.

Amikor napjainkban Európa helyzetét vesszük górcső alá ez utóbbi tudnivalókkal is kalkulálnunk kell. Európa mai jelentőségét csak akkor szemlélhetjük tárgyilagosan, ha a világban végbement változások egészével számolunk.

Nézzük előbb a régvolt időket: az ókort.

Akkor az egyre táguló horizontot Európa uralta. Gyarmatosította, gazdaságilag meghatározta.  Európa volt a világ közepe. A folyamat részleteitől eltekintve azt mondhatjuk, hogy az ebből a státuszból adódó állapot mind kulturális, mind gazdasági szempontból meghatározta azokat a folyamatokat, amelyek a világban végbe mentek. Akkor is ez a tény, ha tudjuk, hogy a kultúra és a gazdaság másutt is virágzott / pl. Kína /.

Európa státusa akkor változott meg, amikor itt konfliktusok következtében háborúkra került sor és ezeket követően a békediktátumok miatt a feszültségek állandósultak. Később ugyan csak tehertétellé dagadt az angolszász országok világuralmi vágya. Talán még nagyobb gondot jelent a globalizálódó tőke fojtogató szerepe. Valahogy felismerhetetlenné, megfoghatatlanná lettek azok a tényezők és szereplők amelyek, ill. akik a tőke funkcióit ennyire megnövelték. /Mesteri menedzser munkával!/

Az angolszász világuralmi ambíciókkal és az ismétlődő válságokkal párhuzamosan, vele szemben, ezeket a törekvéseket ellensúlyozni kívánó csoportosulásokat is konstatálhattunk. A BRICS- re gondolunk /Brazília, Russzia, India, Chína/. Ez a csoportosulás ma még nem formális, de potenciáljában afelé tart. A világ-folyamatok kényszerítő ereje ezt láttatja. A feltörekvő és erősödő hatalmak összefogásra kényszerülnek. Már ma sem kétséges, hogy gazdaságaik rohamos növekedése mellett a hadi potenciáljuk növelése is napirenden van.

A fentebb jelzett világállapot közepette Európa gazdasági és pénzügyi válságát nyögi.

Azzal a meggondolással, hogy a helyi /európai/ konfliktusok ne újuljanak ki, létre hozták az EU-t. Napjainkig 28 állam csatlakozott a kezdeményezéshez, azt remélve, hogy

a feszültségek alábbhagynak és, együttes erővel, a válságon is úrrá tudnak lenni. Ez a remény azonban máris szertefoszlani látszik. Részletesen, de kissé durván fogalmazva, az ok, hogy a létrehozott szervezet túlságosan bonyolult, ezért nehézkes. A tagállamoknak nincsenek egyenlő jogosultságaik. A közöttük meglévő gazdasági és egyéb erőállapot túlzott mértékben jut érvényre. Párt, ill. világ-felfogás szerinti érdek-szférák érvényesülnek. A történelmi értékek háttérbe szorulnak. Ezek közül a nemzeti erőket bántóan alábecsülik. A liberalizmust a „vezérkar”előnybe részesíti. Az első számú vezetők nem rendelkeznek reális jövőképpel. Nem felkészültek, nincs elegendő rutinjuk. Röviden: eddig nem sikerült a feladatra alkalmas vezetőket megtalálni. Még nagyobb baj, hogy a szervezetnek hiányzik a szíve is a lelke is.

Az európai történelem legnagyobb alkotását, a szeretet vallását, meg sem említik az alapokmány preambulumában. Nemzetek feletti szervezetként definiálják az EU-t, holott legnagyobb erősségünk az erős nemzeti állam, ill. ezek szövetsége lehetne. A tény az, hogy léteznek, vannak nemzeti államok. Csak a szótárból törülték a kifejezést. Egyesek ki is nyilvánítják magukról, mások tetteikben szögezik le a tényt. Nehezen lehet érteni ezt a gondolkodást. Talán csak úgy, hogy a kificamodott gondolkodású liberálisok akarják, ezzel is, a zavarost még zavarosabbá tenni.

Európa tehát, jelenleg kritikus állapotban van. Meg kellene találnia az alkalmas vezetőit, akik ismerik a történelmet, reálisan értelmezik, értékelik a jelent. Akarják az erős nemzeti államokat és szövetségüket. A nemzeti identitás ott van a világ valamennyi táján. Nagyon erős tényező az emberek összefogásához. Itt az ideje annak is, hogy Európa ismét támaszkodjon történelmi múltjára, találjon vissza gyökereihez. Azokra figyelve határozza meg jövője perspektíváit. A krízis nem a vég. Európa öreg ugyan, de jövője is lehetőség. Nem rég akadt a kezembe Áprily egyik verse. Az a címe: Az öregség árnyékában. Szépen szólóan mondja el az „árny” következményeit. Búsong. Nekem még is azt juttatta eszembe, hogy árny csak fény hatására keletkezhet. Európa súlyos helyzetbe jutott. Előtte most árnyak terpeszkednek. Ezek persze a mögötte világító Nap művei. Megfordulunk és ismét érvényesül az éltető sugár, amire a továbbéléshez szükségünk van. A nemzedékek egymásutánja bizonyíték, hogy az élet tovább él, mert képes megújulni!


Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.