Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-load.php on line 24

Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-includes/load.php on line 333
SZEMÉLYISÉG @ Gondolatok oktatásról nevelésről…

SZEMÉLYISÉG

This entry was posted by on szerda, 6 november, 2013 at

Megjelent: Mester és Tanítvány 24. sz.

                                        2009. nov. 165. o.

              Személyiség                                                                                                                                                                                         

                Hosszú pedagógusmúltam során mindvégig hiányként éltem meg, hogy nem találtam fajsúlyos írást a személyiség lényegéről. A fogalmat általában”pszichológiai”mondanivalóval használták, vagy homályosan írtak róla. Általában csupán „pszichológiai” jelentést tulajdonítottak neki. Ugyanakkor a pedagógus legfőbb feladatának a személyiség fejlesztést jelölték meg. Ilyen előzmények után érdeklődéssel olvastam a Mester és Tanítvány 22. számában Pálvölgyi Ferenc tanulmányának Személyiségmodell vagy pedagógiai emberkép című fejezetét. Az olvasottak írásinspiráltak az alábbi gondolatok papírra vetésére.

Meggyőződésem, hogy egy egyértelmű személyiségfogalom nem csak fontos minden pedagógusnak,

hanem mert a jelenlegi értelmezés nem  egységes, gátja is az eredményes személyiségfejlesztő munkának. A Pálvölgyi-féle emberkép-modell minden bizonnyal hiányt pótol. Kérdés viszont, hogy ez a pedagógiai tartalom kifejezi-e az emberi egyed teljességét? Nem szűkítés-e? Mert amennyiben szűkítés, akár hibás gyakorlathoz is vezethet. Az ember ugyanis nem csupán pszichés létező. Ezt a szerző is hangsúlyozza: „Az ember /…/ testi-szellemi perszonális valóság.” „Lényege szerint biológiai és szellemi organizmus.” Mégis, mert a pedagógia jól jár, ha saját személyiség fogalma van, kidolgozza, a szerinte alkalmas személyiségmodellt. Magam is úgy vélem: jól teszi! Ám az így kapott fogalom minden bizonnyal szűkítés, hiszen az ember a biológiai és a szellemi lényegén túl még pl. társadalmi lényeget is hordoz. Ez a körülmény egy teljesebb fogalom kidolgozását indokolja. Filozófiai /antropológiai/ fogalomra gondolok!

Minden szaktudomány dolgozik általános, filozófiai definíciókkal. Ezzel a lehetőséggel nekünk is kívánatos kalkulálni. A valósághű, a teljesebb személyiség fogalom-tartalomban, a biológiai és a szellemi elemek mellett, a társadalmiság egyéb elemeinek is jelen kell lenniük.

A pedagógia az ember fejlesztésének a tudománya és gyakorlata is. Az ember fejlesztése a test, a szellem, de a társadalmi viszonyok és szerepek növelését /nevelését/ is jelenti. A pedagógiai tevékenység, bárki végzi is azt, régtől, szinte magától értetődően, ezt teszi.

Úgy vélem tehát, időszerű lenne a személyiség filozófiai /antropológiai/ fogalmának a megalkotása.

Kezdjük mindjárt egy lehetséges meghatározással. A mondottakat figyelembe véve lehet azt állítani, hogy a személyiség az egyén testi és társadalmi, ezen belül, szellemi összetevőinek rendszere, egyediségében. Ez a rendszer a szülők, pedagógusok, közösségek, természeti környezet, stb. és az önfejlődés hatására folytonosan változik, tendenciájában fejlődik, a felnőtt kor végéig, aztán hanyatlik az elmúlásig. Vagyis exogén és endogén erők hatására folyton változik.

A személyiség itt leírt meghatározása, véleményem szerint, lehetővé tenné a személyiségmodell megszerkesztését is. Ehhez korábbi kutatásaim alapján alább megszerkesztek egy vázlatot. Előbb azonban utalok néhány, általam fontosnak tartott előzményre. A személyiséggel foglalkozó kutatók már a múltban is biológiai és szellemi tényezőket láttak lényegesnek. Hol az egyik, hol a másik elemcsoportot tartották nyomatékosabbnak. Volt olyan álláspont, amely szerint a biológiai és a szellemi tényezők kiegészítik egymást. A pedagógiai irodalomban a szellemi, ill. a „pszichológiai” tartalmak domináltak, a szociális tartalmakkal nem kalkuláltak, azokat figyelmen kívül hagyták.

 

                                             A személyiség filozófiai értelmezésének vázlata

 

1. biológiai elemek

        a./  a test egésze ill.

ami benne egyedi,

az érzékszervek, az idegrendszer érzékelő pontjai

        b./ az idegrendszer,

a szellemi tevékenység bázisa

        c./ a zsigerek,

az ellátó rendszer

2. szociális elemek

        a./ társadalmi viszonyok pl. diák-tanár

        b./ társadalmi szerepek pl. diák, tanár

        c./ szellemi élet és kapcsolatai– értelem, érzelem, akarat, jellem, erkölcs, stb.

a leírt elemek egyedisége,  vagyis a megkülönböztető vonások.

 

Az előbbitől némiképpen eltérő lehetséges meghatározás:

A személyiség biológiai, szociális, szellemi összetevők egyedi rendszere. Szerves organizmus. Exogén és endogén elemek együttes hatására kialakult egyszeriség.

      Kívánatos lenne modellezni.  A Pálvölgyi-féle személyiség-modell, mint minta, felhasználható.  Az ott szereplő pedagógiai tartalmakat hasznosítani lehet.

 

JEGYZET

  1. Egy kivételnek tekinthető példa: Gegesi Kiss Pál, A személyiség mint szabályozó rendszer, Gyermekgyógyászat. XXIX. Évfolyam, 409-437.
  2. 2.      Írásomban a „psziché”, „pszichológia” fogalmakat idézőjelben használtam, úgy vélem ugyanis, hogy meg kell különböztetni a lélek és a szellem fogalmakat. A lélek misztikus, isteni eredetű adomány, halál után továbbél. – Az emberi szellem termékét, az egyes ember hozza létre, miközben fejlődik, változik, a test enyészetekor működése megszűnik, illetőleg produktuma tovább élhet,. fennmaradhat.

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.