Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-load.php on line 24

Warning: error_reporting() has been disabled for security reasons in /var/www/clients/client23/web95/web/public_html/ferenc/wp-includes/load.php on line 333
SZABADELVŰ GONDOLKODÁSRÓL @ Gondolatok oktatásról nevelésről…

SZABADELVŰ GONDOLKODÁSRÓL

This entry was posted by on vasárnap, 30 június, 2013 at

Napjaink egyik terjeszkedő, de egyidejűleg zsugorodó eszmerendszere a szabadelvűség. Hívei minden eszközt megragadva árulják portékájukat, politikájuk pedig a gyakorlatban egyre riasztóbbá válik. Ez az ideológia, igaz más formákban, több mint két évszázada elvetélt, mégis újra és újra kelleti önmagát, nem tagadva meg lényegét. Azt hirdeti, hogy „az embernek mindent szabad, ami másnak nem árt.”Ez a tetszetős mondanivaló mindaddig hívekre talál, amíg nem elemzik részletesen és világossá nem válik igazi törekvése, tartalmi mondanivalója.

Itt most három kérdéskört vesszünk górcső alá. A gazdasági, a politikai és az ideológiai vonatkozásait. Ezek tűnnek a legfrekventáltabbaknak.

1.A korlátok nélküli piacgazdaság az egyik rögeszméjük. Szerintük ez a gazdálkodási „rend” önmagát szabályozza. Nincs szüksége külső behatárolókra. A termelőerők birtokosa felhasznál minden rendelkezésére álló eszközt, hogy a termelést növelje a vásárlóképes fogyasztó igényei szerint. Ha meg a vásárlóerő nem igényli a terméket vagy eleget vett belőle akkor az raktárba kerül, készlet lesz belőle, a termelés pedig fokozatosan leáll. Ha a raktárkészlet elfogy és jelentkezik ismét a fizetőképes kereslet, újra indul a termelés. Az ismétlődés beavatkozás nélkül is megoldja a dilemmát.

Ám a gazdálkodás gyakorlata egészen mást mond. A tényleges gazdálkodás sokrétűsége, párhuzamosan számos termék előállítást jelenti. Ez a tény feszes tervezést, szervezést igényel. Egy másik tényező, hogy a felesleg termelése szükségképpen veszteséggel jár. Ennek az elkerülése közérdek. Talán nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy nem csak a reál, de a humán szférában is így van. Ezért egy időszerű és igen világos példát erre a mi orvosképzésünk jelen gondjából veszünk, Az egészségügynek meghatározott számú orvosra van szüksége. A szükséges létszámot nem csak gazdasági nehézségeink miatt nehéz bevonni az orvoslásba, hanem inkább azért, mert a jövedelmi viszonyaink miatt a gazdag országok /pl. egyes skandináv államok/ jobb bér lehetőségeik segítségével elszívják a közpénzen nálunk képzettséget szerzett, jól képzett, szakembereket. Ennek gátat vetni közérdek, miután a szabadpiactól hiába várnánk megoldást.

Lássuk a szabadelvűség báját egy másik, „gazdasági” példán is. Oktatásügyi miniszterként az éppen fungáló jeles szabadelvű miniszter az USA-ba utazott az ottani iskolaügyet tanulmányozandó. Megismerkedett az akkor ott már eredményesen használt digitális táblával. Azt, jogosan, igen hasznosnak találta és ezt a véleményét ki is fejezte. Szinte azonnal akadt /nem véletlen/ aki ajánlatott tett, hogy száz tábla elhelyezése estén a 30%-os haszon egyharmadát átutalják a számlájára. A tranzakció, titkon végbe ment!

2.A politika szabadelvű megközelítése eleve ellentmondásos. Egy kérdéskört akarunk csupán körüljárni: az állam szerepére vonatkozó mondanivalóját. Az ellentmondás abban van, hogy a liberálisok mindenféle hatalmat az egyén ellenségének nyilvánítanak, miközben részt vesznek az államhatalom birtoklásáért folyó harcban, és ha arra alkalom nyílik, a hatalomból is részesedni kívánnak. Ez a törekvésük, tagadhatatlan, jelentős eredménnyel járt ez ideig is.

Számosan közülük ott vannak a globális tőke, vagy az igen magasan dotált kiszolgálói között.

Igen érdekes a nemzeti államok megítélése. Szerintük a középkor igényeit elégítették ki. A nemzeti identitás is idejét múlt. Emlegetése anakronizmus – mondják. Holott ma is, számos országban jelentős szerepet tölt be a nemzethez tatozás tudata. Nagy szerepet játszik a fejlődésükben. Tudomásul kell venni, hogy vannak nemzeti államok, igaz nemzetiségekkel együtt élve. Számolni kell a nemzetiségek önállóságra törekvésével is. Sőt tény, hogy pl. a Szovjet Unió felbomlása következtében számos nemzeti állam jött létre.

3. Fölöttébb érdekes a szabadelvűek hirdetett ideológiája. Mint minden szabályozást, a vallási kötöttségeket is elvetik. A vallás, számukra, béklyó. Megköti a gondolkodást, és a szabad tevékenységet is.  Kiszolgáltat a papoknak, a klérusnak. Azt mondják, hogy a modern ember, Nietzschével együtt belátja, hogy az istenhit, az emberek haláltól való félelmének és a papok butításának a következménye. Következetlenségük tényleges esetét szemlélhetjük egy eleven példán. Egy köztudottan és saját bevallása alapján is liberális szabadelvűnek ismert, magasan kvalifikált fiatalember rendszeres templomba járását és az egyház szolgáltatásainak rendszeres igénybe vételét úgy indokolja, hogy éppen szabadelvűségéből következően teheti ezt. Szerinte nem kettős, egymással ütköző gondolkodási és magatartási jelenség ez, hanem a következetes szabadelvűség gyakorlása.

A gazdaság, a politika és az ideológia terén jelentkező – most már mondjuk ki – neoliberális eszme és gyakorlat, korunk egyik betegsége, akadálya azoknak a társadalmi törekvéseknek, amelyek megvalósítása minden közösség és egyén alapvető, elemi érdeke.

Másrészt meg évtizedek óta részese, ill. kiszolgálója a globalizációnak, a tömegek kiszipolyozását háttérből vezényelt ember ellenes erőknek. – Két bázisa van. A tudomány poharából csak keveset hörpintett, magasan kvalifikált értelmiség és kiszolgálói, ill. az agymosott emberek nem kis tömege. Ez utóbbi csoport hozzászokott, hogy nem gondolkodik. Csak szajkózza, amit a szájába rágtak. Mindét csoport különösen veszélyes.

Az eszmerendszer egészének áttekintése nem lehetett, nem volt e pársoros írás feladata. Mindössze felhívás akart lenni, hogy egyéb nehézségeink tetőzéseként, ezzel a gonddal is számolnunk kell. Igaz ugyan, hogy erejük csak koalíciós szerepre elegendő. Mégis, inkább nemzetkőzi támogatottságuk révén, erősíti a baloldal törekvéseit. A jövő évben esedékes választások kimenetelére némi hatása biztosan elkerülhetetlen. Ezt szűkítendő ad feladatot, kíván odafigyelést propagandájuk.

Gróf Széchenyi István az emberek megítéléséhez nyújt számunkra mércét: „Akit magyarnak teremtet az Úristen és nem fogja pártját nemzetének, nem derék ember.”


Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.