Archive for november, 2012

A NEMZET A NEMZETIBEN

Posted by on kedd, 27 november, 2012

Elolvastam Alföldi Róbert Nemzeti színházért c. pályázatát és gondosan annak kivonatát. A 324 oldalas munka laikus magamat számos eddig kérdéses dologban eligazított. Persze nincs hely és nem is tisztem, hogy terveit, igérvényeit elemezzem. Ezek értékelése szakembert kíván. A színház világa számomra inkább hatásaiban érdekes. Színházba csak nézőként fordultam meg, ahányszor csak tehettem. Szeretem a „megszentelt falak” között nézni, ami a színpadon történik, megbeszélni a szereplők munkájának értékeit, a javítani valókat, amúgy hozzá nem értő nézőként. Értelmezni a darab mondanivalóját, szépségeit. A színfalak mögé is lett volna hajlamom betekinteni. Ez azonban csak a kritikák segítségével történhetett. Nem tanulságok nélkül volt mégis. Mindig foglalkoztatott, hogy mi van a színfalak mögött. Egy dolog világossá vált, hogy ti. a rendezőnek meghatározó szerepe van.Azt gondolom, hogy ebben a megközelítésben neki a szerepe meghatározó. Nos ezt a főszerepet a Nemzetiben az elmúlt öt évben Alföldi Róbert játszotta. A nézők, a kritikusok szerint is, jelentős sikerrel. Mint mindenütt, néhány probléma azért akadt.

Ezek közül legalább kettőre válasz érkezett. Értelmezést nyert a János vitéz előadásának alap -motívuma, újszerű, ám igen fontos és időszerű formában. „Jövő nem létezik gyökerek nélkül.”

A Magyar ünnep c. Závada darabbal kapcsolatosan tisztázódott, hogy a „rendezni végre közös dolgainkat” nem csak politikai tennivaló és hogy megtörténéséhez széles társadalmi bázisnak „muszáj bátornak lennie.”

Az Ember tragédiája előadás  ad némi gondot, fejtörésre okot. Sommásan azt a kérdést inspirálja, hogy a magyar nyelv elbírja-e az obszcén szavakat? Másrészt miben áll a színház erkölcsöt érintő funkciója? Nem akarok másokra hivatkozni. A magam véleménye, hogy az obszcén kifejezések ugyan nem díszei a köznyelvnek, ám hellyel közzel elviselhetők ott. Az irodalmi nyelvtől viszont idegen, rontja annak színvonalát. Az erkölcsre vonatkozóan azt gondolom helyén valónak ha egyértelmű igennel válaszolunk. Az akt és a pornó viszonyára utalok. Az akt művészi teljesítmény, a pornó aligha. Az akt a szépet, az emberi test

szépségét jeleníti meg, esztétikai élményt nyújt. A pornó a szexualitást állítja a középpontba,holott a szexualitás intimitást igényel az embernél. Nem közszemlére való. Ez a nézet persze tagadhatatlanul konzervatív, prűdnek is titulálható álláspont. Mások szerint ebben is megilleti az embert a teljes szabadság. Van aki úgy véli, művészien tálalva élmény.

Lehet választani! A nyílt, az állatvilágban kizárólagos, fajfenntartást szolgáló eljárás, vagy intimítás két különböző nemű ember között, akik szeretni tudnak és még embert teremtő aktusként is megélhetik amit tesznek.

A pályázóra azért szavaznék jó szívvel, mert egyértelmű a múlthoz és a nemzethez fűződő pozitív viszonya és mert elvárhatóan megteszi a dolgát a magyar nyelv értékeinek őrzése kérdéseiben, sőt az erkölcs negatív kinövéseinek nyesegetése terén is.

FÓKUSZBAN A NEVELÉS

Posted by on kedd, 20 november, 2012

Mondanivalómmal a köznevelési törvényből és az új NAT-ból eredő nevelési tennivalókra akarom a figyelmet felhívni.

Az ember élete során akaratlanul is megszerzi a kultúra bizonyos elemeit és a társaihoz való alkalmazkodás kialakult szokásait.

Korunkban elvárás,hogy mindenki minél több és mélyebb tudnivalót raktározzon el,tudást és jóneveltséget mondjon magáénak.Ez teszi lehetővé a helytállást és a kiegyensúlyozott viszonyokat a közösségekben,megalapozza a saját magunkkal való elégedettséget is.

A nevelődés igénye,minden bizonnyal,az ontogenezis során kialakult.Az emberi és társadalmi környezet indítékai miatt azért jött létre,hogy az együttélés minél kevesebb csorbát szenvedjen és a munka minél több eredményt alapozzon meg.Az idősebb nemzedék átadta ismereteit,tapasztalatait az őt követő generációnak.A fiatalság persze nem elégedett meg a tanultakkal és nem mindenben fogadta el az addig kialakult viszonyokat.Mindkettőt igyekezett módosítani,kiegészíteni amivel hozzájárult a fejlődéshez.

A posztmodern korban,korunkban a közösségi és az egyéni ambicíók modern nevelő-oktató intézményeket igényelnek.Ezekben ma a tanítás-oktatás  mellett igen jelentős nevelő funkciókat is el kell látni.A magyarázat egyrészt az együttélési szabályok rendszeres és nagyfoku sérülése:az erkölcs szabályozó erejének elerőtlenedése,másrészt az a nagyfokú társadalmi pluralizáltság,ami megosztja,sőt szembe állítja az embereket,de a közösségeket is a jó,a szép,az igaz megítélésében.Tehát elkerülhetetlenné vált a nevelő jelleg erősítése az intézményekben.A félreértés elkerülése miatt hangsúlyozzuk,hogy továbbra is fontos,talán a legfontosabb és a leghatékonyabb nevelési eszköz a tanítás-oktatás. Nagyon fontos mégis az együttélési szabályok megismertetése és elfogadtatása,sőt a valódi cél az ezek szerinti magatartás meghonosítása.Persze a munka eredményes csak akkor lehet,ha élvezi a családok és a társadalom támogatását.

Számos igen fontos tennivaló esedékes a siker megalapozása érdekében.

Az egyik,hogy ki kell dolgozni azt az erkölcsi bázisrendszert,amelyre bizton támaszkodhat a nevelőmunka. – Talán túlzottnak tűnik az a kísérlet amelyre itt most vállalkozunk,ám nem előzmények nélkül tesszük. Pálvölgyi Ferenc a Mester és Tanítvány c.pedagógiai folyóirat négy számában közzétett tanulmányában szó esik bizonyos fundamentális erkölcsi értékekről.Ezt figyelembe véve a konzervatív erkölcsi értékrend elemeit a következőben látom:

-szakralitás

az ember   élete

méltósága

közösségei

könyezete

tulajdona

alkotásai

A szakralitás a vallásos ember,a többi minden ember fundamentális értéke.Együtt a ma elvárható erkölcs alapbázisát jelentik,hiszen alapvető emberi,közösségi elvárásokat fejeznek ki.Ez a bázis kétségtelenül nagyon általános.Mégis minden erkölcsi érték számára elegendő arra,hogy orientáljon.Az viszont kétségtelen,hogy önmagában elégtelen a nevelési feladatok bonyolult,sok összetevőjű tényezőinek meglátásához, méginkább elfogadtatásához.Ebből is következik,hogy a hét fundamentális értéknek a komponenseit is fel kell tárni.Persze ez megoldhatatlan feladatnak tűnhet és minden bizonnyal szükségtelen is,mert a komponensek  folyton változnak és ki is cserélődnek.Elegendő ha az erkölcs összetevőinek aktuális hányadával próbálkozunk.Megtehetjük,hiszen ennek is van előzménye,amit jól használhatunk: Hankis Elemér és munkatársai a rendszerváltást megelőzően számos/igen sok/komponenst írtak össze.Ezeket tárták a vizsgált minta tagjai elé azzal a feladattal,hogy válasszák ki a legfontosabb tizet és állítsák azokat fontossági sorrendbe.Az eredmény hazánkban a következő lett:béke,család,felelősség,szavahihetőség,a haza biztonsága,boldogság,bátorság,munka,anyagi jólét,segítőkészség.Az USA-ban a sorrend így alakult:béke,szavahihetőség,család,szabadság,törekvés,felelősség,megbocsátás,előítélet-mentesség,boldogság,önérzet.Itthon a bölcsesség a 34.helyre került,ott a 12.-re.Nálunk az üdvösség a 36.,azUSA-ban a 16.

A felsorolt erkölcsi komponensek utalnak arra,hogy rengeteg van belőlük.Hogy aktuálisan,adott közegben igen jelentős a megítélésbeli külömbség.Utalnak arra,hogy egy adott értékrend,kor,társadalom,politika,sőt egyén függő.Látható,hogy a szóbahozott összetevők mind csatlakoztathatók az erkölcsi értékbázis valamely eleméhez.A fundamentális értékek tehát betöltik orientáló szerepüket,a komponensek belőlük fakadnak.- Ebből következően a ma aktuális értékeket keresők olyan összetevőket állíthatnak össze,amelyek az általános bázissal korrelálnak.

Zárásként azokra a fő feladatokra utalok,amelyek a felkészülést segíthetik:

1.Alaposan ismerni kell a mai elvárásokat/2011-es CXC törvény , az új NAT/.Ezek konkretizálják a ma aktuális értékeket.

2.Nagy jelentősége van a tantestületek előkészítő konzultációinak/egységes szemlélet az iskolák aktuális értékrendje,egymást támogató,egymás munkájára épülő látásmód,tevékenység/.

3.A tantestület által közösen kidolgozott pedagógiai program a helyi elvárásokat összegezi ebből a szempontból is./Alkotó tantestület,pedagógiai közösség!/

4.Az osztályfőnök által irányított,osztályban tanító kollégák munkájának koordinálása./Az alsó tagozat is érintett,ha nem egy tanító dolgozik az osztályban,meg mert a gyerekek napközisek is./

5.Elengedhetetlen a reflexív egyéni szemlélet és az érintett kollégák egymás munkájára reflektáló együttműködése.

6.Folyamatos feladat annak tisztánlátása,hogy a megértett,de még az elfogadott norma sem elégítheti ki a pedagógust.Elérendő cél a norma szerinti magatartás,a norma gyakorlatban történő megvalósulása.